Örökbefogadói díj

Család, gyermek

Örökbefogadói díj

Ki jogosult örökbefogadói díjra?

Örökbefogadói díjra jogosult az

a biztosított,
aki a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette feltéve, hogy
a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában.

Az örökbefogadói díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:

a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj - kivéve a hallgatói gyermekgondozási díj - folyósításának az idejét,
a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét,
a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási időt. Az örökbefogadói díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonyban állt személy megállapodást - anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás - köthet a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal, magyarországi lakóhely hiányában az egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi kormányhivatallal.

Nem jár az örökbefogadói díj, ha

a jogosult a törvényben meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül;
a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést (ennek megfelelően a gyermek óvodai, iskolai elhelyezése nem érinti az örökbefogadói díjra való jogosultságot);
a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt;
a gyermek az örökbefogadói díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól, azzal, hogy ha az előzőek által meghatározott időpontok túlnyúlnak a nevelésbe vétel napjától számított 168. napon, akkor az örökbefogadói díj folyósítása a 168. napon szűnik meg.

Mennyi időre jár az örökbefogadói díj?

Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár.

Amennyiben az örökbefogadó szülő nem a nevelésbe vétel napjától, hanem ahhoz képest későbbi időponttól kéri az ellátás megállapítását, a 168 napot csökkenteni kell a nevelésbe vétel napjától az ellátásra való jogosultság kezdetét megelőző napig eltelt időtartam napjainak a számával.

Mennyi az örökbefogadói díj összege?

Az örökbefogadói díj naptári napi alapját a gyermekgondozási díjhoz hasonlóan kell megállapítani. Az örökbefogadói díj összege a naptári napi alap 70%-a, legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér (2023-ban 232.000,-Ft) kétszeresének 70%-a (2023-ban 324.800,-Ft). A maximális összegben megállapított örökbefogadói díj összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt összeghatár figyelembevételével, - ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg - a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

Az örökbefogadói díjból kizárólag személyi jövedelemadó-előleg levonására kerül sor, nem képezi alapját a nyugdíjjáruléknak.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából az örökbefogadói díj - a gyermekgondozási díjhoz hasonlóan - pénzbeli családi ellátásnak minősül.

Hogyan kell igényelni az örökbefogadói díjat?

Az örökbefogadói díj iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni az „Igénybejelentés örökbefogadói díjra” elnevezésű nyomtatványon.

Az örökbefogadói díj iránti kérelmet kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel örökbefogadói díjat igényel, az örökbefogadói díj iránti kérelmet nem a kifizetőhelynek, hanem a kormányhivatalnak kell elbírálnia.

Amennyiben a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult örökbefogadói díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani és az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a fentebb meghatározottak szerinti legmagasabb összeget.

Különböző korú gyermekekre tekintettel egyidejűleg több örökbefogadói díjat is igénybe lehet venni. Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg örökbefogadói díjra, úgy a maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.

Mennyi idő alatt bírálják el az örökbefogadói díj iránti kérelmet?

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez (kormányhivatal, társadalombiztosítási kifizetőhely) történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve hogy az örökbefogadói díj iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap.

Az igénybejelentés napja

Az igénybejelentés napja az a nap, amikor a kérelmet benyújtották, illetve átvették. Ha a kérelmet posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának igazolt napját kell tekinteni.

Hogyan történik az örökbefogadói díj megállapítása és folyósítása?

Az örökbefogadói díj iránti kérelmet:

a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely bírálja el, és a jogosultság fennállása esetén folyósítja az ellátást,
egyéb esetben a foglalkoztató (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el, és a jogosultság fennállása esetén a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja az ellátást.
Aki egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszonyból igényel örökbefogadói díjat, a kérelmet a kormányhivatal bírálja el, abban az esetben is, ha a foglalkoztatók valamelyikénél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Az örökbefogadói díj megállapításakor a társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve a kormányhivatal határozat formájában értesíti az igénylőt, hogy mely időtartamra, és mekkora naptári napi összegben jogosult az ellátásra.

Lehet-e az örökbefogadói díj folyósítása mellett munkát végezni?

Az örökbefogadói díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhető keresőtevékenység.

Mit kell tenni, ha az adataimban, vagy körülményeimben jogosultságot érintő változás következik be?

Az örökbefogadói díjban részesülő személy köteles 15 napon belül minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az ellátást megállapító szervnek, amely az ellátásra való jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.

Amennyiben az ellátásra jogosult körülményeiben olyan változás következik be, amely alapján már nem járna az ellátás, azt 8 napon belül kell bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.

Ha a biztosított részére az ellátást a kormányhivatal állapította meg és a biztosítási jogviszony az ellátás folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles 8 napon belül értesíteni az ellátást megállapító kormányhivatalt a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról.

Kaphatok-e örökbefogadói díjat, ha a jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezem?

Örökbefogadói díj vonatkozásában méltányosság gyakorlására nincs lehetőség.

Mit lehet tenni, ha a döntéssel nem ért egyet a kérelmező?

Amennyiben nem ért egyet a kérelmező kérelme elbírálásával, akkor az örökbefogadói díj tárgyában hozott döntés ellen közigazgatási pert indíthat.

Kérelemre induló jogorvoslati eljárás – Közigazgatási per

Az ügyfél - az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.

A bírósági felülvizsgálatot keresettel kell kérni. A keresetet a döntés közlésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.

A közigazgatási pert az első fokon eljárt hatóság ellen kell megindítani, ha az elsőfokú döntést a kormányhivatal hozta.

Amennyiben a döntést társadalombiztosítási kifizetőhely hozta, a közigazgatási pert a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv ellen kell megindítani, de a keresetet a kifizetőhelyhez kell benyújtani.

Eljáró szerv a saját hatáskörében

Az eljáró szerv a saját döntése alapján, az ügyfél jogorvoslati kérelme nélkül is módosíthatja vagy visszavonhatja a jogszabálysértő döntését.

Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált döntés jogszabályt sért, a döntés közlésétől számított egy éven belül a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja az eljáró hatóság, ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát nem sérti.